Ballagok az utcán
By Gázer Éva
Csak ballagok, ballagok a sötét utcán
Magamba mélyedve csókod után,
Csendes a környék alszanak a házak,
A sötét erdőből parázsló fény árad.
Szinte olyan mintha itt lennél velem,
Hideg kezeddel fognád az én kezem,
Szerelmünk boldogan játszik fent az égen,
Táncra perdül a fagyos téli szélben.
Vidáman, de mégis egyedül vagyok,
Egyedül érzek, egyedül ballagok,
Száraz eső mossa a földet,
Homokot, levelet, ezernyi kis követ.
Messzire hordja, ő se tudja merre,
Majd patakká egyesül a kiszáradt mederbe,
Valami mégis csodálatos, valami mégis rabul ejt,
A sötét éjszaka szívtengernyi titkot rejt.
|